eosz összes bejegyzése

Mary Poppins „pilótája”

Mára biztosan mindenki hallott már a Madách Színház Mary Poppins előadásáról, benne a sok-sok trükkel. Aki ismer, tudja rólam, hogy talán túlságosan is kritikus vagyok ha színházról van szó, konkrétan elég hamar halálos unalom vesz erőt rajtam, ha az előadás gyengécske és éppen nem fotózom a darabot, azaz nincs amivel leköthetném magam. Nos, volt szerencsém látni az előadást – sikerült meglepniük. Sehol egy kis üresjárat 🙂 Feszes, prögő előadás, remek szórakozás úgy, ahogy van. Köszönet a művészeknek és Szirtes Tamásnak! Ráadásul a trükkök, szcenikai elemek mind-mind professzionálisak. Minden jó zenés-táncos produkcióban rengetegen dolgoznak a háttérben is a sikerért. Legutóbb az egyik nagyon fontos háttérmunkást volt szerencsém fotózni, így bemutathatom Mihály Gábort, az AirWalking Kft. (airwalking.hu) tulajdonosát, akinek számos színdarab és film repülő embereit köszönhetjük.

A Mary Poppinsban is Mihály Gábor az egyik főszereplője a háttérmunkásoknak. A darab reptetéseit ő és kollégái találták ki és kivitelezik előadásról-előadásra. Mary Poppins az AirWalkinggal repül…

Fényfestés az ócsai szőlőben

Korábban a vakuval történő fényfestésre mutattam egy példát, a Templomok az éjszakában című bejegyzésben. Most egy zseblámpával „festett” képet mutatok. Egyik kedvenc fotós helyem Ócsa, gyönyörű templomával és műemlék pincesorával. Az igazság az, hogy a löszréteg alá vájt borospincékről, az igazi látványosságról még nem sikerült nekem is tetsző fotókat készítenem, valahogy „nem találom a fogást” rajtuk. Igaz, szüret idején még nem sikerült arra járnom, pedig talán az hozná meg az ihletet. Ám a pincékhez vezető földút mellett áll egy teljesen más stílusú ház, amit nagyon kedvelek. Mos a felkelő teliholdat szerettem volna együtt fotózni a présházzal, de hiába várakoztam. A látványt felhők takarták. Mire a Hold előbukkant, már sokkal magasabban állt, mint ahogy a megálmodott képen elképzeltem. Közben be is sötétedett, így megnyílt a lehetőség egy másik elképzelt fotóm elkészítéséhez. A gépet állványra téve harminc másodperces expozíciókat készítettem. Mindegyik képen csak egyetlen kiválasztott képelemet világítottam meg egy fehér fényű, 200 lumen fényteljesítményű led zseblámpával. A képeket a kitűnő Oloneo PhotoEngine nevű program segítségével egyesítettem. A szoftvert alapvetően HDR képek készítéséhez írták, de több hasznos funkciója is van. Az egyik éppen arra való, hogy egyazon kép különböző módon és erővel megvilágított területeinek arányát pontosan beállíthassuk. Íme a végeredmény, nyolc felvételből.

Fényfestés
Fényfestéssel készült fotó

Az első képen az előtérben álló kút, a másodikon a présház fala, a harmadikon a ház melletti fák, a negyediken a poros út, az ötödiken a szőlő levelei, a hatodikon és a hetediken a présház nádfedele, a nyolcadik képen pedig ismét a ház oldala kapott megvilágítást. Érdemes ügyelni arra, hogy a lámpát finoman mozgassuk, így a megvilágított felületek határa lágy lesz.

 

Ezért nem adnak ingyen képeket a profi fotósok

A bejegyzést Völgyi Attila fotóriporter blogjában találtam, hónapokkal ezelőtt. Akkor nem osztottam meg a korrekt és kifejezetten szellemes írást, de most ismét kaptam egy levelet… Ebben egy szabadúszó rendező kér arra, hogy bocsátanám közre számára fotóimat. Lehetőleg úgy, hogy „a feliratot, azt az aljára tedd, mert a fotón pont középen van, ami eléggé betakar. Gondoltam, ez jó apropó, hogy én is közzé tegyem Tony Wu természetfotós írását, Völgyi Attila magyar fordításában. A jelenség nem hungaricum. Ezért született nemrég egy nemzetközi kiáltvány, amihez tömegesen csatlakoznak fotósok világszerte és már magyarul is. A világ minden táján rendszeresen felmerülő gondolat, sőt, igény az ingyen fotó, amellyel –  ahogy a most érkezett levélben fogalmazott a feladó – nagy örömet szereznék neki. Ajánlom tehát Tony Wu gondolatait Neki és mindenki másnak, aki fotókat készít vagy fotókat használ, azaz valamennyi olvasómnak. Ezért nem adnak ingyen képeket a profi fotósok bővebben…

István, a király Soroksáron

István, a király
István, a király - rockopera Soroksáron, augusztus 20-án este 20 órától

(Frissítve) Az István, a király csapata kiköltözött a „soroksári Királydombra”. A Nagyboldogasszony Plébániatemplom mögötti területen készülnek az augusztus 20-diki előadásra. Ismét láthatjuk tehát az előadást, és nem a tavalyit, hiszen változott például a rendező személye is, idén Kalányos Tamás vezeti a színészeket. Az István, a király az első magyar rockopera. Felejthetetlen ősbemutatója 1983. augusztus 20-án volt a városligeti Királydombon. Szörényi Levente és Bródy János műve, amelyhez Boldizsár Miklós „Ezredforduló” című drámája volt az alap, azóta számos bemutatót megélt. Tavaly a soroksári is kitűnőre vizsgázott, mondják a helybeliek. Azt az előadást más elfoglaltságom miatt nem láthattam, de az idén megnézem. Sok sikert kívánok a csapatnak!

Túl főpróbán, csak biztatni tudok mindenkit, aki szereti ezt a rockoperát, jöjjön és nézze meg! Nekem nagyon kellemes meglepetésbe volt részem, mozgalmas, izgalmas, szép előadást láttam, jó énekesekkel, kitűnő hangosítással. Gratulálok és egy kalappal az előadáshoz!

A főpróba képei:

[nggallery id=9]

A hivatalos meghívó:

Soroksár Önkormányzata tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves családját az augusztus 20-ai ünnepségre.
Időpont: 2011. augusztus 20. 20 óra
Helyszín: Soroksár, Hősök tere, a Nagyboldogasszony templom mögötti területen

Programok:
– Az új kenyér ökumenikus áldása
– István, a király rockopera
– Tűzijáték
A rendezvény fővédnöke Kubatov Gábor országgyűlési képviselő.

Vissza az előadáshoz, néhány kép a részpróbáról:
[nggallery id=8]

Szabó László az idei előadást is figyelemmel követte
A 2011-es előadásról itt találják Szabó László képes beszámolóját.

Monte Cristo villáma

Egy fotó története.

Éppen csak elkezdődött a Monte Cristo grófja fotós próbája, amikor berobbant a hidegfront a Margitszigeti Szabadtéri Színpad fölé. Szélvihar, lassan, de fokozatosan erősödő égi áldás, a fotósok csomagolni kezdtek, aztán a próba is leállt. Néhány perccel később leszakadt az ég. Kollégáim félúton lehettek a színház és a parkoló között. Ketten ácsorogtunk a nézőtér szélén, a fák gyenge védelmében, latolgatva, hogy mi legyen? Maradjunk – mondta a kolléga, ha eláll, talán folytatódik a próba. A kocsik messze, az eső szakad, maradtunk. Monte Cristo villáma bővebben…