Címkearchívumok: színház

István, a király Soroksáron

István, a király
István, a király - rockopera Soroksáron, augusztus 20-án este 20 órától

(Frissítve) Az István, a király csapata kiköltözött a „soroksári Királydombra”. A Nagyboldogasszony Plébániatemplom mögötti területen készülnek az augusztus 20-diki előadásra. Ismét láthatjuk tehát az előadást, és nem a tavalyit, hiszen változott például a rendező személye is, idén Kalányos Tamás vezeti a színészeket. Az István, a király az első magyar rockopera. Felejthetetlen ősbemutatója 1983. augusztus 20-án volt a városligeti Királydombon. Szörényi Levente és Bródy János műve, amelyhez Boldizsár Miklós „Ezredforduló” című drámája volt az alap, azóta számos bemutatót megélt. Tavaly a soroksári is kitűnőre vizsgázott, mondják a helybeliek. Azt az előadást más elfoglaltságom miatt nem láthattam, de az idén megnézem. Sok sikert kívánok a csapatnak!

Túl főpróbán, csak biztatni tudok mindenkit, aki szereti ezt a rockoperát, jöjjön és nézze meg! Nekem nagyon kellemes meglepetésbe volt részem, mozgalmas, izgalmas, szép előadást láttam, jó énekesekkel, kitűnő hangosítással. Gratulálok és egy kalappal az előadáshoz!

A főpróba képei:

[nggallery id=9]

A hivatalos meghívó:

Soroksár Önkormányzata tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves családját az augusztus 20-ai ünnepségre.
Időpont: 2011. augusztus 20. 20 óra
Helyszín: Soroksár, Hősök tere, a Nagyboldogasszony templom mögötti területen

Programok:
– Az új kenyér ökumenikus áldása
– István, a király rockopera
– Tűzijáték
A rendezvény fővédnöke Kubatov Gábor országgyűlési képviselő.

Vissza az előadáshoz, néhány kép a részpróbáról:
[nggallery id=8]

Szabó László az idei előadást is figyelemmel követte
A 2011-es előadásról itt találják Szabó László képes beszámolóját.

Mária – csak két napig (volt)

Csak ma, december 11-én és holnap, 12-én látható Szarka Tamás új – ahogy a színlapon szerepel – musicalje. Aki most nem ér rá, legközelebb nyáron, Szegeden, a szabadtéri játékokon láthatja az előadást. A produkció Szeged és Debrecen együttműködése valamint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere hathatós közbelépése és pénzszerző támogatása nyomán vált az eredetileg a Csokonai Színház színpadára szánt zenés darabból  sokszereplős, hatalmas díszletű „szuperprodukció”.

maria_eoszfoto-4859

Mária, azaz Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, a Rózsafüzér és Magyarország Királynéja, Mindannyiunk Édesanyja a református Debrecenben – izgalmas. Az ősbemutató rendezője Vidnyánszky Attila. Az ő értelmezésében Mária sokkal inkább a „fény anyja, a fény lánya”, aki világra hozza a Megváltót. A szereplők Újhelyi Kinga (Mária), Bakos-Kiss Gábor (József), Mészáros Tibor (Ego), Olt Tamás (Heródes), Pápai Erika (Erzsébet), Rácz József (Gábriel), Földes László Hobo (Kovács) és Fehér Éva. Az ősbemutatón és a második előadáson a Hegedűs szerepében a szerző, Szarka Tamás is színre lép.

A főpróbát látva, az eddigi nyilatkozatokból Újhelyi Kinga gondolatait ajánlom a nézők figyelmébe, amit Szénási Miklós (Dehir.hu) jegyzett le a napokban.

„Ez nem egy szokványos musical, nem olyan, mint például a West Side Story. Ez egy zenés darab, melynek oratórikus jegyei vannak. Magamban Mária passiójának is hívom, mivel Mária szenvedéstörténete ez, egy olyan anyáé, aki a Megváltót hozza világra. Az ő szenvedésének stációi ezek a nagyobb egységekből összeálló zeneszámok.”

Fotók a főpróbáról

[nggallery id=5]

 

 

Scapin, a szemfényvesztő Debrecenben

Debrecenben jártam, sikerült elcsípnem egy fotós próbát a Csokonai Színházban. A világhírű román rendező, Silviu Purcărete ajánlotta a Scapin furfangjait a debreceni társulatnak. Ajánlotta, megrendezte: szerinte Molière reneszánsz műve ízig-vérig modern vígjáték, amely akár napjainkban is játszódhat – nyilatkozza a Színház honlapján. Két fiatalember keresi a boldogságot, folytatja, ám az apák szerint nem jó helyen.

Trill Zsolt Scapin szerepében
Trill Zsolt Scapin szerepében

A fiúk Scapinhez fordulnak segítségért. Az öregek meg- és legyőzéséhez a furfangok mesterének minden találékonyságára szükségük van. Scapint Trill Zsolt adja, s az előzőekből kiderülhetett abszolút főszereplőként, bár az egész előadásra talán jellemzőbb a lakáj figurája, akit fotógalériámban ritka „aktív” pillanatai egyikében, újság olvasása közben láthatnak. Ő Carle (Olt Tamás), a szolgáló és két (lehet, hogy három?) mondatát leszámítva, mindvégig néma és rendíthetetlen, lassúra állított metronóm-nyugalmú (remek) szereplője a körülötte zajló eseményeknek.

[nggallery id=4]

Szereplők:
SCAPIN, Leander szolgája, szemfényvesztő TRILL ZSOLT, ARGANTE, Octave és Zerbinette apja VARGA JÓZSEF, GÉRONTE, Leander és Jácinta apja GARAY NAGY TAMÁS, OCTAVE, Argante fia, Jácinta szerelmese RÁCZ JÓZSEF, LEANDER, Géronte fia és Zerbinette szerelmese MÉSZÁROS TIBOR, SZILVESZTER, Octave szolgája VRANYECZ ARTÚR, ZERBINETTE, állítólagos cigánylány, Leander szerelmese OROSZ MELINDA, JÁCINTA, Géront lánya, Octave szerelmese SZŰCS KATA, NÉRINE, Jácinta dajkája OLÁH ZSUZSA, CARLE, szolgáló OLT TAMÁS

Feljegyzések az egérlyukból

Lux Ádám és a rendező, Pozsgai Zsolt
Lux Ádám és a rendező, Pozsgai Zsolt

Február 20-án a Komédiumban láthattuk Feljegyzések az egérlyukból címmel Lux Ádám parádés alakítását. A monodráma szövegét több Dosztojevszkij kisregény alapján állította össze Pozsgai Zsolt barátom. A darab címére kattintva láthatod az előadás képeit. Persze nem mindet 🙂 Ha képszerkesztő vagy egy lapnál, akár rendelhetsz is belőlük.

Fotógaléria: Feljegyzések az egérlyukból