Díjat ugyan nem nyertünk, de a közönség szeretetét igen. A Zsolnay Vilmosnak emléket állító filmünk mindhárom vetítésén érezhettük a közönség tapsából, majd a gratulációk közben elhangzó mondatokból, hogy vannak, és nem is kevesen, akik szeretik és igénylik a hagyományos történetmesélést, a szép helyszíneket, a klasszikus, átélhető színészi alakításokat, és igen, még a romantikát is. Mi pontosan ezt szerettük volna nyújtani A föld szeretője című filmünkkel.

Jó látni a Facebookon megrendezett közönségszavazás eredményét: Kocsis Ágnes Cannes-ban díjazott Pál Adrienn-je, Miklauzic Bence: A zöld sárkány gyermekei (sajnos még nem láttam), A halálba táncoltatott leány (Hules Endre filmje, mellesleg egyik személyes kedvencem, különösen László Zsolt és a Honvéd Táncegyütes okán), és Dyga Zsombor Utolér című munkája után mi következünk.

Ötödik hely a tizenegyből: Szép ez akkor is, ha – jól tudom – ez a szavazás nem tekinthető reprezentatív felmérésnek.  Nagy öröm volt olvasni Mikes Éva kritikáját a Kultúra hu portálon: Mint az óbor A föld szeretője… A teljes írás itt olvasható.

A prolongált pécsi vetítés sorozat, egy sikeres londoni bemutatkozás és egy fesztiválmeghívás  (Goa, India) után úgy tűnik, hogy a film végre a helyére került.