Fantasztikus akcióban, szürke utazótáskát hirdet egyik áruházláncunk. Nézem a táska fotóját: zöld. Lapozok az élelmiszerekhez, a húsok lilás tónusban szomorkodnak a képeken. Gyakran találkozunk ilyen beteg színekkel a print-médiában. Jó tudni, hogy a betegség kezelhető. És, mint mindig, a gyógyító kezelésnél sokkal jobb a megelőzés. A következő cikkekben arról lesz szó, amit a színkezelésről mindenképpen tudni érdemes. A színek izgalmas világában igen könnyű elkalandozni, ezért próbálok gyakorlatiasan haladni, és bemutatom azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy monitorunkon és nyomatainkon helyes színeket lássunk viszont.
HEJ – HUEY!
A színkalibráló eszközöket átlagos földi halandók csak messziről szokták nézegetni, ugyanis drágák. Ezért volt szenzációs a hír, amikor a színkalibrálás ipari szabványokat teremtő cége, a Gretagmacbeth (újabban X-RITE) végre lépett és előállt egy megfizethető eszközzel. A Huey monitorok kalibrálására való, belépő szintű berendezés. Egyaránt használható CRT, azaz katódsugárcsöves és LCD monitorok beállítására. Kalibrálhatjuk vele hordozható gépünk megjelenítőjét Windows és Mac környezetben is.
Miért fontos a kalibrálás?
Képek milliói készülnek nap, mint nap. A digitális képrögzítő eszközök, elsősorban a fényképezőgépek terjedésével egyre többen kerülnek olyan helyzetbe, hogy már a képernyőn is a valóságtól idegen, hibás színeket látnak viszont, nem beszélve a házi nyomatok színeiről. Ha valaki pontosan ugyanolyannak látja a színeket a képernyőjén, a nyomtatott képein és mondjuk egy profi labor által kidolgozott képén, az a világ mázlistája. Vagy színtévesztő. Vagy helyesen kalibrált készülékekkel dolgozik. Ők akár lapozhatnak is…
Természetesen az előbbi megállapításban van némi könnyed felelőtlenség, hiszen egy fénykibocsátó eszköz, például képernyő és a nyomatok színei soha nem azonosak. Legfeljebb az agyunkban keletkező színérzet lehet azonos, de ennyi elég is. Ugyanakkor mindenki másként lát. A színlátásban nincs demokrácia, minden ember másnak látja Csontvári festményeit, vagy a napfelkeltét, attól függően, hogy egészséges-e és mekkora gyakorlata van a színlátásban. Egy színtévesztő néhány száz, egy egészséges átlagember néhány tízezer, míg a színekkel dolgozó festőművész többszázezer árnyalatot is képes megkülönböztetni. Egyes kutatóintézetek négymillióra teszik a gyakorlott színlátó ember által megkülönböztethető árnyalatok számát.
A színek megörökítésére és visszaadására való eszközeink is különböznek. Még ugyanannak a gyártónak az egy napon készült berendezései sem egyformák. A konstrukciós eltérések, az alkatrészek minőségi, a részegységek beállítási szórása hatása összeadódik. Még ugyanaz a monitor is másként teljesít egy másik videokártyával, nincs tehát semmi meglepő abban, hogy két monitoron másként jelenik meg ugyanaz a fotó, azon pedig végképp nem lehet csodálkozni, ha két eltérő felépítésű nyomtató, eltérő tintákkal, eltérő papírra teljesen más képet fog nyomtatni.
Color Gamut
Ismerkedjünk meg egy fogalommal: color gamut. Kifejező fordítása a színtér, hiszen a berendezéseink által megjelenített színek összességét jelenti. Minden eszközünk saját színtérrel rendelkezik, azaz a látható fény tartományából többet vagy kevesebbet képes visszaadni. Az egyik különbözik a másiktól. Miután a berendezések öregednek, a színmegjelenítési képességük az időben is változik. Más a színtere a digitális fényképezőgépeknek, más a monitoroknak, megint más a scannereknek és a nyomtatóknak. Pedig valamennyi ugyanazt az alapelvet használja, ahogy szemünk is: a három alapszín a vörös, a zöld és a kék keverékéből állítja elő a színeket.
Ebben az írásban csak az első, legfontosabb lépést szeretnénk segíteni, ez pedig monitorunk helyes beállítása. A monitor ugyanis a legalapvetőbb képmegjelenítő eszköz.
Amíg csak saját szórakozásunkra nézegetjük a képét, általában nincs semmi probléma. Nem ilyen egyszerű a helyzet, ha két monitort használunk. Milyen jó lenne ugyanazt a képet egyformának látni pl. otthon és a munkahelyen. Vagy a notebook és az asztali gép képernyőjén. És milyen jó lenne, ha ugyanolyannak látná a képet még a barátunk is, vagy éppen a munkatársunk, a főnökünk, a fotólabor, stb. Tovább bonyolódik a helyzet, ha a képeket módosítani szeretnénk. Ha a monitor rosszul van beállítva, minden bizonytalanná válik. Nem tudhatjuk, hogy a kép változtatásával javítunk vagy rontunk a helyzeten.
Úrrá lenni a káoszon
A jó hír az, hogy a „káoszon” úrrá lehetünk. A kulcs, a helyes kalibrálás és a színkezelés.
Emlékezzünk vissza a fizikából tanultakra. Tudjuk, a fény elektromágneses hullám. A fény hullámhosszainak teljes skáláját „elektromágneses spektrumnak” nevezzük. A számunkra látható fény az ibolyától a vörösig terjed. A vörösnél hosszabb hullámok az infravöröstől a rádióhullámok tartományába, a rövidebbek pedig a röntgensugarak tartományába vezetnek. A lényeg, hogy a hullámhossz mérhető. Tehát a színekről nem csak szubjektív véleményünk lehet, hanem meg is tudjuk mérni, hogy amit látunk, az micsoda.
A mérésre spektrofotométert vagy kolorimétert használhatunk. A spektrofotométer olyan műszer, amely a színek spektrális tulajdonságait méri hullámhosszonként. Nagy tudású és meglehetősen drága. A koloriméter sokkal egyszerűbb (és olcsóbb) csak az alapszínek, a vörös, a zöld és a kék fény (RGB) hullámhosszait érzékeli. Miután a monitorok is RGB eszközök, a három alapszín keverésével állítják elő a színeket, a koloriméterekkel is jó eredményt érhetünk el.
A mérés
Válasszunk egy ismert színt. Jelenítsük meg a képernyőn és mutassuk meg egy koloriméternek. A mérés, tehát a referenciaérték és a mért eredmény eltérése, fontos információ a videokártya-monitor kettős képességéről. Végezzük el a mérést mindhárom alapszínre. Ha a méréssorozatot úgy hajtjuk végre, hogy a színek fényességét is változtatjuk, például a feketétől több lépésben jutunk el a 100%-es R, G, és B színekig, az eredmények segítségével még pontosabb képet alkothatunk a megjelenítő rendszer tulajdonságáról.
Tudjuk, hogy ha az alapszíneket egyenlő arányban keverjük össze, tiszta szürkét kell kapnunk. Összeadó (additív) színkeverés esetén (az RGB eszközök ezt használják) nulla kivezérlésnél kapjuk az abszolút feketét, 100 százalékos kivezérlésnél az abszolút fehéret. A fekete és a fehér szint, valamint a 0 és 100 százalék közti szürkeskála pontos beállítása a legfontosabb feladat. Ez az un. szürkeegyensúly, amely a számítógép valósághű színvisszaadásának (színegyensúlyának) alapvető záloga.
Jegyezzük meg, hogy próbálkozhatunk műszer nélküli beállítással is. Sok segítséget nyújt ehhez pl az Internet, számtalan beállító ábrát tölthetünk le, szürkeskálát könnyedén készíthetünk is magunknak. A mai videokártyák és a jobb monitorok hozzáférést engednek az alapszínek hangolásához. Az Adobe Gamma segédprogram, amely a Photoshoppal együtt települ a számítógépeke szintén az RGB csatornák arányainak, tehát a tiszta un. neutrális szürkék beállításában segít.
Jó színlátó, gyakorlott szakemberek elég jó eredményeket érhetnek el velük, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a feladatot műszer nélkül lehetetlen pontosan megoldani. A koloriméterek, spektrofotométerek segítségével végzett mérés viszont objektív, tehát térjünk vissza a méréshez.
Könnyen belátható, hogy a mérési eredmények segítségével befolyásolni tudjuk a megmért számítógép színmegjelenítési tulajdonságát. Sőt, és ez a legfontosabb, helyesbíthetjük a rendszer szükségszerűen meglévő torzításait.
További elméletek helyett nézzük, hogyan kalibrálhatjuk monitorunkat a Huey segítségével. A folyamat egyszerű, lényegében teljesen automatikus, nem igényel speciális ismereteket. Az első lépés, hogy telepítjük a készülékkel kapott szoftvert. Csak behelyezzük a szoftvert tartalmazó CD-t a meghajtóba és engedélyezzük a telepítést. Néhány másodperc az egész. A telepítés végén a számítógép újraindítását javasolja a program, ezt fogadjuk el. Ezután kell csatlakoztatni a tollra emlékeztető formájú kolorimétert a számítógép USB portjához. A számítógép felismeri az eszközt, és jelenti, hogy használatra kész. Figyeljük meg, hogy a telepítés során nem csak a deszktopra, hanem a tálcára is beköltözik egy ikon. A program bármelyikkel elindítható.
START HUEY!
A helyes telepítést és a rendszer használatra kész állapotát egy kis piros fény jelzi a koloriméteren. Az első lépés, hogy az induló képernyőn ki kell választanunk, hogy milyen típusú megjelenítőt használunk. (LCD/laptop vagy CRT) A program futtatása során a program ablak jobb oldalán találunk némi magyarázó, értelmező szöveget is, sajnos a magyar nyelv még nem választható. A választás után még egy dolgunk akad, mielőtt a tovább gombra kattintanánk. Meg kell vizsgálni egy szürke-fehér-fekete körívekből kirajzolt kis ábrát, hogy meg tudjuk-e különböztetni az ábrát felépítő elemeket egymástól, és a feketét feketének, a fehéret fehérnek látjuk-e. Ha a sávok nem különülnek el egymástól, az azt jelenti, hogy a monitor fényerő és kontraszt beállítása alapvetően rossz. Ha így van, a továbblépés előtt ezt mindenképpen korrigálnunk kell, mégpedig manuálisan. Ha az ábra elemeit jól el tudjuk különíteni, akkor viszont nincs más dolgunk, mint a tovább gombra kattintani.
Ekkor valami érdekes dolog történik. A készülék megméri a környező fény intenzitását és el is raktározza az információt. A használat során pedig rendre ellenőrző méréseket végez és ha pl. elhúzzuk a függönyt a nappaliban a fényerő ás kontraszt finom állításával reagál. Ez egyedülálló tulajdonsága a Huey-nak. A funkciót természetesen ki is lehet kapcsolni, ugyanis sokan nem szeretik. A színkezelésben egy kicsit járatosaknál nem is fordulhat elő, hogy munka közben durván megváltozzék a környezet megvilágítása. De mindenki másnak is ajánlható, hogy a monitornak félhomályos, egyenletesen világított helyet keressen, és se asztali lámpa, se más fényforrás (különösen ablakon besütő napfény) ne világítsa meg a képernyőt. Ez egy lakásban nem mindig tartható be. Ilyenkor segíthet a Huey környezeti fényintenzitás mérője, de természetesen csak finom változások esetén. A közvetlen napfényen csak a monitor áthelyezése, vagy a roló leengedése segít.
Az ambiens fény megmérése után a program megkér minket, hogy helyezzük a kolorimétert a képernyőre, mutatja is, hogy hová. A tiszta felületre az érzékelő finom nyomás hatására feltapad, nem kell félni az LCD monitort használóknak sem. A Huey rögzítése után a tovább gombra kattintva kezdődik meg a kalibrálás. Pontosan úgy, ahogy az előbbiekben leírtuk.
A méréssorozat önműködően elkészül mindhárom alapszínre és a szürkeskálára. A referenciaszínek és a mért érték eltérését a Huey egy fájlban rögzíti. A fájl a vizsgált monitor átviteli karakterisztikáját, azaz színmegjelenítő képességét írja le, mégpedig egy nemzetközi szabványosító szervezet, az International Color Consortium elvei alapján. Ezt a fájlt nevezzük színprofilnak, kiterjesztése a szervezet nevéből következő „icc”. Ezt a file-t az operációs rendszer és a képszerkesztő szoftverek szintjén is felhasználja a számítógép, a színhelyesen megjelenítéshez.
A mérés és a színprofil nagyon gyorsan, kevesebb, mint két perc alatt elkészül. A számítógépek a színprofilokat szabványos helyen is tárolják, a Windows pl. egy „color” nevű könyvtrában, amely a „windows\system32\spool\drivers” útvonal végén található. A színprofil dolga eztán az lesz, hogy befolyásolja a színek megjelenítését, ezzel korrigálva a videokártya-monitor kettős torzítását. Ehhez természetesen a színprofilt be kell mutatni a videokártyát vezérlő meghajtónak. Nyissuk meg ezért a „Megjelenítő tulajdonságai” nevű beállító ablakot, és ott keressük meg a speciális beállítások között a „színkezelés” nevű fület. Ha a Huey-val végeztük a kalibrálást, azt fogjuk látni, hogy a színprofil a helyére is került, a „jelenleg az eszközzel társított színprofilok” ablakba.
Ezek után már nincs is más dolgunk, mint élvezni azt a biztonságot, amit egy kalibrált monitor nyújt. Biztosak lehetünk abban, hogy a kék, a piros, a zöld az valóban kék, piros és zöld, és a módosító programokban is az elképzelésünk szerint változnak majd a képek munkánk eredményeként. Néhány fontos dolgot még érdemes megjegyezni. A kalibrálást (a berendezések öregednek) rendszeres időközönként ismételni kell. A Huey ezt kéthetente automatikusan kezdeményezi is. Kalibrálni kell akkor is, ha operácoiós rendszert frissítünk, újratelepítünk, ha videokártyát vagy monitort cserélünk, de akkor is, ha a monitoron valaki eltekeri a fényerő és kontraszt beállítását. Azt szokás mondani, hogy ezeket a gombokat a legjobb leragasztani.
Ítélet: A Huey színkorrekciós műszert elsősorban otthoni felhasználásra ajánlom. Mindenképpen jobb vele, mint nélküle!
A szoftver jellemzői
Huey szoftver v1.0 (a gyártó honlapján már található frissítés) – Vezérlés: varázsló – Gamma-beállítás és fehérpont-állítás: Előre definiált beállítások fotószerkesztés, játék, web – Kalibráció: Igen – Profilkészítés: Igen – Kalibráció-emlékeztető: kéthetente – Ambiens fény-korrekció: Automatikus állítás a külső fényszintnek megfelelően
Specifikációk
Szenzor-típus: huey, Mérési szenzorok: 3db (RGB), Ambiens fénymérés: Csak fényintenzitás, Támogatott Operációs rendszerek: Windows 2000 és XP, MAC OSX 10.3 vagy magasabb verzió, Csatlakozás: USB
A tesztelt készüléket a GretagMacbeth hivatalos Certified partnere a Goodwill International Kereskedelmi Kft. Bocsátotta rendelkezésemre. A termék dobozában a Huey koloriméter mellett találtam egy asztali állványt, USB kábelt, szoftver CD-t , kezelési leírást, és még egy monitortisztító csomagot is mikroszálastörlőkendőkkel.
A következő részben a pókok színlátásával foglalkozom.
– eosz –